gyapjú

A GYAPJÚ
A GYAPJÚ MINT ALAPANYAG A gyapjú nyírása A merinó juhot évente egyszer, még a tavaszi kihajtás előtt kell nyírni. Évente kétszer nyírhatók a hosszabb gyapjút adó juhfajták. Megfelelő gyapjúnyerés érdekében a bundát már az élő juhon ápolni kell. Óvni kell a juhot olyan gyomoktól, amelyek a juh bundáját megtépik, vagy amelyeknek tüskés magvai a bundába kapaszkodnak; nem szabad a juhot olyan festékanyaggal (szurok, kátrány, mínium stb.) megjelölni, amely gyári mosással nem távolítható el; óvni kell a juhot a megázástól, a túlságos napsütéstől és a poros utakról; nem szabad a juhot túlmeleg, párás, fülledt, csepegő mennyezetű istállóban tartani, vagy zárt helyen összezsúfolással megizzasztani. A gyapjúnyírásra száraz, meleg időt kell választani. A korán nyírt gyapjú fehérebb, tisztább, de vigyázni kell, hogy a juhok ne fázzanak meg. Csak száraz bundájú juhot szabad megnyírni, mert a megizzadt juhok bundája bemelegedhet, és így károsodhat. A nyírás megkezdése előtt a bundáról lecsüngő koloncokat le kell vagdosni, a juh lábairól a bundájáról minden takarmányt, szalmát vagy egyéb szennyező anyagot le kell szedni, hogy ezek nyírása közben a bundába ne keveredhessenek. A lenyírt zsíros gyapjú kezelése és előválogatása Közvetlenül a nyírás után előválogatják a gyapjút, a színgyapjú elkülönítés céljából. A bundát a ritka szövésű háló vagy lécráccsal ellátott válogató asztalra helyezik, óvatosan szétterítik és anélkül, hogy szétszakadna, megrázzák. A benne lévő szennyeződések, magányos fürtök és a nyírással keletkezett szecska kihullik belőle. A bundából kiszedik a színgyapjúnak nem minősülő részeket (kolonc, erősen takarmányos részek, elsárgult csapos fürtök, nemezes részek, tiltott jelzéssel szennyezet fürtök, hasláb). Bundánként kirakva, többször átforgatva, addig szikkasztják, ameddig a gyapjú egyöntetűen száraz tapintású nem lesz, fürtvégződései szilárdak, nem képlékenyek. Tárolás Feltétlenül szükséges, hogy a raktárak fedettek legyenek. Ezentúl követelmény, hogy a rakatok alatt faalátétek legyenek a légmozgás biztosítására, a rothadás megakadályozása érdekében. Válogatás A válogatás célja, hogy a gyapjúból eltávolítsuk a hibás részeket, az idegen anyagokat. Legfinomabb a váll és a válltáj; az oldalrész, a nyak és far felé durvul a minőség. A finomság becslése vizuálisan és tapintással történik. Mosás A gyapjú mosás feladata általánosságban, hogy a zsírosgyapjúban lévő vízben oldható, emulgálható és oldószerben oldódó idegen anyagokat eltávolítsa. Mint az izzadságmirigy terméke, természeténél fogva vízben oldódó és ennek következtében a gyapjúról könnyen eltávolítható. A növényi szennyeződések szokásos mosási eljárással nem távolíthatók el. A gyapjúban bogáncs, különböző fűfajták és takarmányrészek fordulnak elő. A nyersgyapjú esetenként, a vidék sajátosságainak (homokos vagy humuszos) megfelelő jellegzetes színt kap, pl: vöröses, szürke, vagy sárgás. Ezeket részben mechanikai módon kell eltávolítani, részben zsírral együtt kell leoldani. A mosás feladata, hogy a leggyorsabban leülepítse, ill. a mosóvízben maradt részt emulgálva tartsa, nehogy kicsapódhasson ismét a gyapjúra. VEGYI TULAJDONSÁGOK A gyapjú vegyi felépítése A gyapjú állati fehérje, túlnyomó részben keratin. A keratint polipeptid-láncok alkotják, amelyek hajtogatott alakúak (-keratin), illetve húzóerő hatására kiegyenesednek (-keratin). A szálas anyagokban a polipeptid-láncokat oldalirányú erők egymáshoz kapcsolják, és ezáltal térhálós szerkezet keletkezik. Fény hatása a gyapjúra A napfény komoly károsodást okoz a gyapjún. Fény hatására a cisztinkötések hidrolizálódnak, a kén egy része kénhidrogénné alakul, majd kénsavvá oxidálódik. A cisztinkötések felbomlása szilárdságcsökkenést okoz, a keletkező kénsav pedig a szálakat sárgásbarnára színezi és rideggé, törékennyé teszi. Hő hatása a gyapjúraHa a gyapjút 100-150 C-on száraz levegőben hosszabb ideig hevítjük, nedvességtartalmát elveszti, szilárdságából veszít és érdessé válik. Nedves levegőben hűtve ismét nedvességet vesz fel, és többé-kevésbé visszanyeri eredeti tulajdonságait, de fényét már nem. Jó tűzálló tulajdonságait már Plinius is leírta a História Naturalisban, amelyet még a középkorban is mint mértékadó tudományos munkát használtak; az ecettel kezelt gyapjúnemezt tűz és kard ellen ajánlotta. Ma - igaz korszerű kikészítéssel - tűz elfojtására, színházi függönyök, Formula 1-es pilóta, tűzoltó és kohász védőruhának alkalmazzák. A hideget jól bírja. Fagyasztva (-40, -50 C-on) a gyapjú még hajlékony és vegyi változást nem szenved.  Víz és vegyszerek hatása a gyapjúra Vízben normális körülmények között a gyapjú nem oldódik. Desztillált vízben 2 óráig főzve 0,25 %-ot veszít súlyából. 12 órás főzéssel azonban szakító erejének 25 %-át elveszíti. Víz hatására a szálak 10 %-os duzzadást mutatnak, szárítás után azonban visszanyerik eredeti méreteiket. Nyomás alatt főzve 120 C fölött teljesen feloldódik. 100 C hőmérséklet gőz hatása rövid ideig nem káros, hosszabb idő után azonban gyengíti a szálakat. A nedvesség és hő a kikészítési eljárások fő eszköze. Hatásukra a gyapjú plasztikussá válik és tartósan alakítható. A gyapjú alkáliákra különösen érzékeny. Híg ásványi savak a gyapjút duzzasztják, de nem károsak. A gyapjú 2 %-s H2SO4-ben egy-két óráig főzhető károsodás nélkül. Tömény savak erősen gyengítik a gyapjút. Kártevők hatása a gyapjúra A gyapjút mint általában a fehérje tartalmú anyagokat a baktériumok és penészgombák igen könnyen rongálják. A moly a gyapjú legismertebb és legveszedelmesebb kártevője. A tulajdonképpeni károkozó a keratintartalmú anyagokkal táplálkozó molyhernyó, amely rövid idő alatt tönkre teszi a gyapjút.

Forrás http://www.nemez.hu