Érdekesség

gyöngyfa

Készitette Csordás Csaba

Érdekesség

Gyöngyfa

Készitette Csordás Csaba

Érdekesség

Nem egy faberge tojás de kézzel készült
Készitette Csordás Csaba

szövőszék

szövet, vászon készítésére szolgáló szerkezet, amelynek fő alkatrésze a készülő szövet hosszanti fonalainak síkját szálanként két, esetleg több részre egyetlen mozdulattal szétválasztó berendezés, a nyüst. A szövőszéknek két fajtája ismert a Kárpát-medencében: a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék, amely a század elejéig már csak a → tarisznyás mesterségben maradt meg, és a láncfonalat vízszintesen vagy enyhén ferdén tartó szövőszék, amely kender- és lenvászon, gyapjúszövet készítésére a legutóbbi időkig általános volt. A függőleges szövőszéknél a fonalsíkot még kézi nyüsttel (hurokpálcával) kell szétválasztani, a vízszintes szövőszéknél már pedálos, lábítós nyüstök gyorsítják a munkát. Fontos szerepet tölt be a szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgáló borda is. A függőleges szövőszéknél ez még a szövőszéktől független, külön eszköz, amit minden keresztszál leverésére külön kézbe kell venni, míg a vízszintes szövőszékben már beépített borda van. A fonalat, ill. a vásznat tároló hengerek, a nyüstök és a lábítók, valamint a borda tartására a szövőszéknek kerete, állványa van. – A Kárpát-medencében az állványok formája alapján a vízszintes szövőszéknek három fő formáját különböztetjük meg: a teljesen zártan beépített állványt (Dunántúl, Duna–Tisza köze, általában ahol → takácsok szőnek), a teljesen nyitott állványt, ahol a nyüstök és a borda tartására egyetlen akasztórúd áll ki az alapvázból (Erdély és részben Tiszántúl), valamint egy félig beépített – az előbbi kettő között átmenetet képviselő – formát (Felföld és részben Tiszántúl). A parasztszövőszék neve a Dunántúlon szüőfa, szövőfa, a Tiszántúl középső részén szövő, míg a magyar nyelvterület többi részén a szlávból származó szátva, szátyva (a Felföldön), ill. eszváta, esztováta, osztováta (Erdélyben és É-Tiszántúlon). A szövőszék két legjellegzetesebb alkatrészének, a nyüstnek és a bordának szintén szláv eredetű a magyar neve, de már az egész magyar nyelvterületre kiterjedően. – Az ókori Európa népei (így a görögök, germánok) súlynehezékes függőleges szövőszéket használtak. Időszámításunk kezdetén Rómában is még ezzel szőtték házilag a rituális toga virilist, de a rabszolgák hadával üzemszerűen előállított szöveteket már két keresztfás (a fonalsúlyokat keresztfával helyettesítő) függőleges szövőszéken készítették. Ilyen szövőszékeket használtak Egyiptomban az Újbirodalomban, az ókori Egyiptomban volt azonban egyszerű vízszintes szövőszék is. – A lábítós szövés a keleti (kínai és hindu) szövési technikából alakult ki. Elő-Ázsiában a 4–6. sz.-ban a szövőszéken a fonalsíkot lábbal mozgatott nyüsttel választották szét, s a keresztszál leverésére lengő borda szolgált. A 6. sz.-ban Bizáncban már lábítós szövőszéket használtak. K-Európában bizánci, ill. szláv közvetítéssel terjedt, s a 9–10. sz.-ra a Kárpát-medencébe is eljutott. Az arab hódítások révén a 7–8. sz.-ban Szicíliába is elkerült és Spanyolo.-ban a mór hódítás előtti időkben már megvolt a lábítós szövőszék. A 9–11. sz.-ra Ny.-Európában általánossá vált. – Irod.Endrei Walter: A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában (Történelmi Szle, 1958); K. Csilléry Klára: Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szővőszék kérdése (Népr. Ért., 1970)

Forrás Magyar Néprajzi Lexikon

Házi vászon

Vékony, szövőszéken szőtt anyag, előállítása a paraszti háztartásban fontos női munka volt. Alapanyaga kender v. len, amelynek legfinomabb rostos szálait lehet fonni, szőni. Ezért előzik meg a szövést hosszas előmunkálatok, pl. a kender nyűvése, áztatása, törése, fésülése, amelyek a vászon minőségét javítják. A szálsodrás eszköze aguzsaly, később a fonókerék, azaz rokka

Forrás Kislexikon

A szövésről általában

Kézi szövés

A kézi szövés kellékei: szövőkeret, -ráma, alapanyag (fonal), keresztfonalat továbbító szerszám (vetélő vagy csónak). A szövéshez kétféle fonalat használnak: láncfonalat és vetülékfonalat. Menete a következő: A láncfonalat a keretre függőleges irányban folyamatosan a vetülékfonal keresztmetszetének megfelelő távolságban szorosan felvezetik, kifeszítik. Így keletkezik egy olyan álló fonalsor, amelybe a vetülékfonalat alulról és felülről váltakozva be lehet fűzni. Ez a keresztirányú befűzés ismétlődik úgy, hogy az előző sor alulról történő átfűzése felett felül, illetve az előző sor felülről történő átfűzése felett alul legyen az átfűzés, s végül kialakul a szövet.

Forrás Wikipédia

rongyszőnyeg

Tervezte és készitette Csordás Erika

Rongyszőnyegek

Rongyszőnyegek
Tervezte és készitette Csordás Erika

csipke

Késtitette Csuvik Gizella

vászon

Kenderböl  barackmagos technikával készült  lisztes zsák
Tervezte és szötte Csordás Erika

Szövött csipke

Bihari technikával szőtt csipke
Tervezte és készitette Csordás Erika

Csipke

Horgolt függöny
Készitette Csuvik Gizella

csipke

Gésa

Horgolt kép készitette Csuvik gizella

Gyapjúszőnyeg

1,Bukovinai festékes

2,Faliszőnyeg

3,Erdélyi festékes

1,-Bukovinai nagyrózsás . Tervezés és szötte Csordáa Erika

2,-Csikritmusban készült rozmaring- és fogasmintás faliszőnyeg. Tervezés és szötte Csordáa Erika

3,-Erdélyi festékes részben növénnyel festett gyapjú.Tervezés és szötte Csordáa Erika